3

A legtöbben már hozzászoktatok egy bizonyos képhez, amely Vitéz Mihályt ábrázolja és meg vagytok győződve arról, hogy ez az igazi arca. Íme, ez az:

Ezt a metszetet 1601 körül készítette Prágában Aegidius Sadeler, II. Rudolf császár hivatalos művésze. Ebben az évben Vitéz Mihály – akit mindhárom román országban összehangolt támadás ért – Prágába ment, hogy segítséget kérjen a Habsburg császártól. Valószínűleg ez az uralkodó legismertebb képe: a kortársak számára ismerős, a későbbi művészek számára is ihletforrás volt.  

Egyikük Theodor Aman román művész volt, aki minden bizonnyal ismerte, amikor megalkotta az uralkodó idealizált képét, amelyet ma az azonos nevű bukaresti múzeumban őriznek. Ezen mind az uralkodó kora és testtartása, mind pedig különösen öltözéke inkább romantikus értelmezésről árulkodik, mint történelmi pontosságról.

Vitéz Mihály volt az első román uralkodó, akit az a kiváltság ért, hogy bekerült a 16. század nagy történelmi személyiségeinek szentelt albumba.

A legkorábbi, az uralkodásával egyidejűleg készült Vitéz Mihály-ábrázolás azonban valójában ez a portré, amelyet 1598-ban festett egy bizonyos Giovanni Orlandi. Meglepő, nem igaz? Az itt ábrázolt személy nem a híres cobolysapkát viseli (Martens Zibellina szőrméből készült), drágaköves foglalatba foglalt darutollcsokorral, hanem a nyak alatt rögzített birkabundát, amely egy katonai páncélzatból származó mellvértet takar.

Vitéz Mihály másik portréját II. Rudolf császár udvarának hivatalos művésze, Domenicus Custos metszette. Ennek a metszetnek a másolatát a giurgiui “Teohari Antonescu” Megyei Múzeumban tárolják és sok hasonlóságot mutat az első képpel. Közelebbről megnézve azonban az uralkodó ruházatában és arckifejezésében is felfedezhetünk néhány különbséget!

Valójában ötszáz évvel ezelőtt, akárcsak most, egy olyan illusztris személyiség, mint Vitéz Mihály “igazi képe” a művészek által közvetlenül megörökített vonások és arckifejezések (a szemek, az orr, a szakáll formája; csodálkozás, határozottság, harag), a szokásos attribútumok (ruházat), a szimbolikus gesztusok és az adott személy státuszának megfelelő testtartások keveréke volt.  

Ön szerint a bemutatott négy kép közül melyik képviseli Vitéz Mihály “igazi képét”?