Vitéz Mihály volt az első román uralkodó, aki a gyulafehérvári várba való bevonulásával (1599) egyesítette Erdélyt és Havasalföldet. Ezt követte Moldva elfoglalása, Ieremia Movilă kiűzése után (1600) és innen ered az Egyesítő elnevezés.  

Vitéz Mihály a nagyhatalmak látóterében is feltűnt annak az 1593-as levélnek köszönhetően, amelyet Báthory Zsigmond fejedelem intézett Szinán pasához, az Oszmán Birodalom nagyvezírjéhez és amelyben őt ajánlotta, mint a legmegfelelőbb személyt Havasalföld trónjára. A törökök jóindulata ellenére Vitéz Mihály a legádázabb ellenségükké vált.   

„Ha Isten is úgy akarja, ez a Mihály megszabadítja a dákok nyakát a török igától”. A legenda pedig 1595-ben kelt életre. Az oszmánellenes keresztes hadjárat győztes útvonalának állomásai Călugăreni, Bukarest, Târgoviște, Giurgiu, VIII. Kelemen pápa pénzén és áldásával, amelyben Vitéz Mihály és Báthory Zsigmond együtt vettek részt. 

1600 után Vitéz Mihály kapcsolata régi szövetségeseivel, Báthory Zsigmonddal és Giorgio Bastával, a nagy Habsburg hadvezérrel bonyolulttá vált. Mindketten ellenségei lettek, akárcsak a lengyelek és az erdélyi nemesek, akik soha nem fogadták el őt fejedelemnek. Mihály a támogatására egy aggasztó levelet küld a császárnak, melyből kiderül, milyen ingatag helyzetben van: „Reméltem, hogy Őfelsége a római császár nemcsak nagy kitüntetésekkel, hanem királyi zászlókkal, levelekkel és pecsétekkel is megerősít. De ő ki akar száműzni Erdélyből (…)”.

A miriszlói csata (1600) után Bastától elveszített Erdély visszaszerzése érdekében Vitéz Mihály Prágába (1601), II. Rudolf udvarába utazik, ahol a császári udvar egyik művésze olyannak ábrázolja őt, ahogyan ma ismerjük.

A tragikus hősökre jellemzően a befejezés szomorú. Bár megkapja a császár támogatását, és Goroszlónál (1601) legyőzi Báthory Zsigmondot, győzelmét nem élvezheti ki. Basta tábornok, a csatlós szövetségese „összehívott két-három vallon kapitányt, és bevallotta nekik a tervét: Ha élni akarunk – mondta -, nekünk, a császárhoz hűségeseknek meg kell ölnünk a románt, mert az elhatározta, hogy elveszejt minket, és megszerzi magának az országot.”.

1601-ben, amikor a Tordai síkságon a sátrából kilépett “egy vallon (a mai Belgium vallon területének lakója) egy puskával célzott, lőtt és bal kezén találta el, amellyel ki akarta húzni a kardot, mivel Mihály vajda balkezes volt. Egy másik vallon azonnal mellkason szúrta a kardjával, a harmadik vallon hátba lőtte és így a földre esve a saját kardjával vágták le a fejét”.